7.rész: Problémás reggel

-Mit vegyek fel?-álltam tétován a szekrényem előtt,még egy órám volt Jackson érkezéséig,de addig tökéletesen rendbe akartam szedni magam.
-Hova is mentek pontosan?-Britt Bobby karjaiban állt az ajtófélfának dőlve.
-Moziba.-bár nem akartam,de a mosoly ott bujkált a szám sarkában.
-Akkor oda valami egyszerűbb darab való,bár attól függ,hogy utána mentek-e még valamerre.
-Fogalmam sincs…-vontam vállat.
-Na jó nekem ez magas.-forgatta meg a szemeit Bobby.-A nappaliban leszek.-nyomott egy puszit Britt arcára és magunkra hagyott.Hihetetlen,hogy még csak egy hete ismerjük,olyan mintha már évek óta Brittel járna,ráadásul a lakásban is úgy kiismeri már magát,hogy csodálkozok,hogy nem itt lakik.
-Pasik…-nevetett Britt és mellém sétált.Az ágyamra ültem ő pedig elkezdte kiszedni a szerinte legszimpatikusabb ruhadarabokat.
-Sose gondoltam volna..-motyogta.
-Micsodát?
-Hát,hogy te meg Jackson…-nem fejezte be a mondatot,csak egy mosolyt küldött felém.
-Én se,-sóhajtottam.-És egyébként sincs olyan,hogy én meg Jackson.
-Igazán?-húzta fel az egyik szemöldökét,miközben az ágyra hajította az egyik mini ruhámat.
-Igen.Ez csak egy mozi!
-És gondolod,hogy nem is lesz semmi több?
-Nem tudom.Tegnap se volt semmi,azután,hogy…-hoppá.Sikeresen elszóltam magam,pedig megfogadtam,hogy nem teszem.
-Azután,hogy?-ledermedve állt.
-Csókolóztunk…-suttogtam.
-Micsoda??És ezt csak most mondod?
Képtelen voltam felnézni,szégyelltem magam.Nem akartam elmondani Brittnek,nehogy később kiderüljön,hogy Jacksonnak semmit sem jelentett az a csók,lehet,hogy csak az alkohol hatása miatt volt (oké ez az állítás kicsit abszurd,tekintve,hogy ma délelőtt már józan volt mikor moziba hívott) és tény,hogy ez neki,mint legjobb barátnőmnek elég rosszul eshetett.
-Sajnálom…én..-beleakartam kezdeni a magyarázkodásomba,de Britt félbeszakított.
-De mégis mikor?És hogy?Ki kezdeményezett?Jó volt?-fel sem bírtam fogni a hirtelen kérdéseket.
-Tegnap este…vagyis inkább ma hajnalban-gondolkodtam el.-Elkezdtünk nézni egy horror filmet,de elfelejtette,hogy van benne egy rész mikor egy pasi megtámad egy csajt,nekem meg beugrott,hogy a múltkor velem is….szal tudod…és kiborultam.Utána elkezdett sajnálkozni,én meg mondtam,hogy nem haragszom és aztán egyszer csak megtörtént…-még számomra is elég felfoghatatlan volt.
-Jó,de ki kezdeményezett?
-Hát ő...-éreztem,hogy elpirulok.
-Hűha.Na és jó volt?-képtelen voltam válaszolni,így csak bólintottam egy igent.
-Akkor ezt kell felvenned!-nyúlt a fekete mini ruháért,amit nemrég hajított az ágyra.
-Nem lesz túl kihivó?
-Tűnés öltözni!-szólt rám én pedig a ruhával a kezemben a fürdőbe bicegtem.A sikeres átöltözés után feldobtam egy alap sminket,majd kivasaltam a hajam.
-Szuper!-csapta össze elégedetten a kezét Britt.-Már csak a fekete magas sarkúd kell.
-Melyik?-tűnődtem el.Britt jobban ismeri már a ruháimat,mint én saját magam.Az előszobai cipős szekrényhez szaladt és előkotorta azt a cipőmet,melyet egy gyenge pillanatomban vettem meg évekkel ezelőtt.
-Ezt!Oltári lesz a ruhához.-büszkélkedett Britt.Felpróbáltam.Nos.még jó rám.-Istenien festesz.-mosolygott majd Bobbyra nézett,egy kis megerősítést remélve.
-Tényleg jó,de biztos,hogy csak mozizni fogtok?-sunyin vigyorgott.
-Igen Bobby Long,csak mozi!-csaptam vállon jókedvűen.Felnevetett,mire megszólalt a csengő.
-Szia.-mosolyogtam Jacksonra,amint kiléptem az ajtón.
-Szia.Jól nézel ki!-leplezetlen vigyor ült ki az arcomra.
-Köszi,te is.-beültünk a kocsijába és elindultunk a mozi felé.
-Van már valami ötleted,hogy mit nézzünk?-kíváncsiskodtam,miközben próbáltam megfejteni,hogy milyen illatot fújhatott magára.Eddig ezt a parfümöt nem éreztem rajta,ami kár,mert őrülten csábító illata volt.
-Hát igazából arra gondoltam,hogy majd ott eldöntjük.
-Okés.-küldtem felé egy mosolyt és a cipőmet kezdtem bűvőlni.Már értem miért nem voltam rajtam ennyi időn keresztül,már most borzalmasan sajgott benne a lábam.
A mozihoz érve,meglepődtem,ahhoz képest,hogy vasárnap van voltak rendesen.
-Nos,melyiket szeretnéd?-tétován bámultuk a film plakátokat.Egyik sem látszott igazán érdekfeszítőnek.
-Hát ö…-gondolkodtam.-Mit szólnál ahhoz?-mutttam találomra az egyik vígjátékra.
-Okés.-vont vállat,majd a pénztárhoz sietett.Miután megkaptuk a jegyeket még vettünk popcornt és beültünk a terembe.Már a szokásos reklámok alatt elfogyasztottuk a popcornt(főleg én)már nagyon éhes voltam..
A film borzasztóan unalmas volt,már amire emlékszem belőle,ugyanis úgy körülbelül 20 perc után elnyomott az álom.A felügyelő srác keltegetett minket.Minket?Várjunk csak!Pislogva fordultam oldalra,Jacksonnal összebújva ültünk,ő is éppen most ébredezett.
-Elnézést,de még ki kell takarítanunk a termet a következő előadás előtt!-szólt a felügyelő srác.
-Persze,megyünk!-álltunk fel.-Elnézést!-furcsán tekintgetett utánunk a takarítónővel együtt.Biztos azt hitték ide jöttünk aludni..
-Hát ez jó kis film volt…-kuncogott Jay a kocsiba beszállva.
-Az első húsz perc után semmire sem emlékszek.-De az is borzalmas volt.
-Azért mondtam.-nevetett tovább.-Kb. 5 perccel utánad én is bealudtam.
-Azt hiszem legközelebb inkább menjünk máshova.-küldtem felé egy mosolyt,majd elgondolkodtam.Nem túl tolakodó ez?
-Jó ötlet!-mosolyodott el.Észre se  vettem,hogy az ő házához tartunk csak az tűnt fel,hogy  az út jóval hosszabbra sikeredett,mint ha hozzánk tartanánk.
-Hozzád megyünk?
-Öö…igen.Miért baj?-kapta gyorsan felém a tekintetét,de mikor meglátta a mosolyom megnyugodott.
-Nem.-mosolyogtam.Nem volt semmi OLYAN tervem,hiszen még korai lenne ráadásul nem is tudom pontosan,hogy hányadán állunk,viszont semmi kedvem nem volt még haza menni.
Jackson a házba érve meginvitált egy üveg sörre,ő is ivott,de csak miután megígértettem vele,hogy hazaenged taxival.A szobájába vonultunk,leültünk az ágyra és csak beszélgettünk,leginkább Jay családjáról.Egy darabig…
Nem tudom mikor és kinek a kezdeményezéséből,de végül elcsattant egy csók,amit sorra követett még több.Muszáj volt megállapítanom,hogy tényleg istenien csókol.
Majd másfél órát tölthettünk csókolózással.Egymáshoz bújva próbáltunk lenyugodni egy kicsit,úgy érzem erre legfőképp Jacksonnak volt szüksége…Néha-néha még adtunk egymásnak egy-egy puszit,míg el nem nyomott az álom a karjai között.
Telefon csörgésre riadtam fel.
-A francba!-káromkodott Jackson,miközben elnémította a telefont.Szóval csak ébresztő volt.Körbenéztem,kint már világos volt.-Ó,fent vagy?!Nem akartalak felébreszteni,csak ez a szar be volt állítva….-dobta az ágyra a telefont.
-Mennyi az idő?
-Hét óra.-nyomott utólag egy jó reggelt puszit az arcomra.
-A francba!-most én kezdtem el káromkodni,kipattantam az ágyból.-Még haza kell mennem és lezuhanyozni és felöltözni és….jézusom elfogok késni.-rémülten néztem Jaacksonra.
-Héé,nyugi!A forgatókönyvíróknak be se lenne muszáj járniuk.Nem fogják nézni elkésel-e.Ellentétben velem,ugyanis,ha nem kezdenek el időben forgatni miattam,kifognak nyírni.
Oké ebben volt valami logika,de ugyanakkor rosszul is esett.Olyan mintha lenézné a munkámat.
-Talán mások szerint nekem nem fontos ott lennem,de szeretem tudni mi születik abból amit írok.-vágtam oda.-Talán nem vagyok színész,de ez is legalább olyan fontos!
-Én nem…
-Ja,tudom.-suttogtam.-Most mennem kell.A stúdióban találkozunk!-azzal kiviharoztam a házból,mit sem törődve Bennel aki éppen a szobájából tántorgott ki,Fogtam egy taxit és gyorsan hazavitettem magam.
Mit képzel,hogy leszólja a munkámat?-morogtam magamban.Otthon előszedtem egy farmert és egy egyszerű háromnegyedes ujjú pólót és a fürdőszobába menekültem.
Amint megváltam a fehérneműmtől rájöttem kiborulásom igazi okára,ami nem volt más,mint a menstruációm.Hát persze…az első nap mindig tiszta idegbeteg vagyok és most szegény Jackson itta meg a levétJézusom,mit gondolhat rólam?Na nem mintha őt annyira kellene félteni…
Lezuhanyoztam és rendbe szedtem magam,indulás előtt még gyorsan bedobtam egy doboz fájás elleni biztonsági gyógyszert a táskámba és csak azután indultam a stúdióba.Egy jó háromnegyed órát késtem,életemben először fordult ilyen elő…A forgatás már javában zajlott,leültem a már jól megszokott helyemre és pár perc múlva Beth is csatlakozott hozzám.
-Szia.-mosolygott.
-Hali.-küldtem felé egy mosolyt.
-Jó hamar leléptetek szombaton.
-Nem volt olyan hamar,sokáig a tetőn ültünk.-magyaráztam.
-Ja,én meg azt hittem hazamentetek.-alig figyeltem arra,hogy miket magyaráz mellettem ugyanis feltűnt,hogy Jackson amióta megérkeztem egyre kevésbé figyel a forgatásra.-Egyébként tetszett a buli?
-Aha,jó volt.-mosolyogtam rá.Főleg az este folytatása..-Köszi a meghívást.
-Szívesen.Ha gondolod,majd szólok máskor is.
-Az jó lenne!-küldtem felé mosolyt,majd Martinra néztem akin úgy láttam kezd elszakadni a cérna,mivel legalább nyolcszor kezdték újra a jelenetet Jackson miatt.
-Egyébként milyen helyekre szerettek szórakozni járni?-kíváncsiskodott.
-Leginkább pubokba,főleg,hogy Britt is zenész.
-Óh tényleg?Az tök  jó!!!-örvendezett.Ezt a barátjáról bezzeg nem lehetett elmondani.A fenébe is Jackson szedd össze magad!Kár,hogy nem lehet gondolatban üzeneteket közvetíteni egymásnak…
-Nem tudom mi lehet Jayyel,olyan fura lett hirtelen…-Beth észre vehette,hogy nézem,mert ő is elkezdte a forgatást szemlélni.
-Hirtelen?-kaptam felé a fejem.-Szóval mikor megérkezett nem volt ilyen?
-Nem.-rázta a fejét.-Jó kicsit értetlen képe volt,de nem volt így szétesve.
Szuper!Szóval csak azóta ilyen mióta itt vagyok…Kezdett bűntudatom lenni,én ezt nem akartam,sőt az egész veszekedést nem akartam,de ilyenkor nem tudok uralkodni az ingerültségemen.
-Na jó!-elégelte meg Martin a kínlódást.-5 perc szünet.Jackson,addig szedd össze magad!
Jay bólintott,majd elindult felénk….vagyishogy csak majdnem,ugyanis rajtunk  kerezstül viharozva eltűnt az öltözőjében.Na jó,azért legalább észre vehetne!És nem csak úgy,hogy elbénázza miattam a forgatást!.
-Bocsi,egy perc.-intettem Bethnek és Jackson után indultam.
Bekopogtam az öltözőjén.
-Nem érek rá!-kiabáltta ki,de én kitartóan kopogtam tovább.-Ki az?-tépte fel az ajtót.
-Szia.-nem mertem mosolyogni és látva az ideges pillantását nem is lett volna célszerű.Nem szólt semmit csak kitárta előttem az ajtót.
-Nézd én tudom,hogy most a pokolba kívánsz és fogalmad sincs mi üthetett belém reggel,de én sajnálom.Nem akartam veled összeveszni,csak felhúztam magam…-szinte könyörögve néztem rá,hogy megbocsájtson.
-Nem haragszom.-mosolyodott el,egy kő esett le a szívemről.-Csak nem értettem,hogy mitől változott meg olyan hirtelen a hangulatod.
-Hát öö…-ezt most hogy mondjam el neki?-hát izé…-na jó valamit mondanom kell,mert ha továbbb makogok azt hiszi meghülyültem.-havi bajok…-motyogtam.A mosolya még szélesebb lett,magához ölelt.
-Nem akartam leszólni a munkádat.Tudom,hogy ugyan olyan nehéz,mint a színészkedés.
-Bizony.-kuncogtam.Megemelte az államat,hogy megcsókolhasson,de kopogtam az ajtón.
-Jackson,gyere!Folytatjuk a forgatást!-hallottuk meg Sara hangját.Ő játsza Sophiet…
Jay bocsánatkérő pillantást vetett rám.
-Menj csak!-suttogtam és elálltam az útjából.
-Te nem jösz?
-De,csak egy picit később…-értetlenül meredt rám én pedig nevettem.-Nincs kedvem megmagyarázni,hogy mit kerestünk együtt az öltözőben.
-Semmi közük hozzá!-vigyorgott rám.
-Jackson!!-dübörgött ezúttal már Paul.
-Menj!-löktem egy kicsit az ajtó felé.
-Jól van,jól van megyek már.-nevetett és visszasietett a forgatásra.Még vagy öt percig álldogáltam az öltözőjében,körbenéztem,a holmijai pont olyan rumlisak,mint a szobájában.A folyosóra kilépve körbenéztem,de szerencsére senki sem látott meg,visszasiettem a többiekhez és leültem Beth mellé.
-Merre voltál?
-A mosdóban.-vágtam rá.
-Értem.-mosolygott.-Úgy látom Jackson lenyugodott.-intett az említett felé.Igaza volt,Jay szerencsére most már teljes erejével a forgatásra figyelt.Bár azt kell mondjam a hiúságomnak azért jót tett,hogy jelentek neki annyit,hogy miattam nem tudott koncentrálni…